küzdelem a lebegő kosz ellen

Tegnap kitakarítottam a szűrőt (belső Juwel Jumbo), hogy megtaláljam a vízben lebegő szennyeződés okát. A szűrőben szépen áramlik a víz, a szivacsok a helyükön vannak, perlonvatta fedi a teljes felületet.

Először arra gondoltam, hogy biztos van a szűrőben a szivacsokat elkerülő útvonala a víznek, szoktak ilyet beépíteni az áramlás és a motor védelmére arra az esetre, ha a szűrőanyag teljesen eltömődve elzárná a víz útját. Most szűrőanyag nélkül járattam egy kicsit a keringető-szivattyút, néztem, merre megy a víz, de nem láttam olyan útvonalat, amelyen elkerülhetné a szivacsokon való áthaladást, így a "szűretlen folyosó"-elméletet elvetettem.

új halak

Itt a december, most lesz négy éves az akvárium. Az elsőként betelepített lakók ezt már nem érhették meg, de időnként ránk jön a "vegyünk halat" érzés, és akkor veszünk halat, így tartjuk fenn a létszámot. Nem ész nélkül persze, tudjuk, milyet és mennyit lehet. Most is ilyen racionális impulzusvásárlóként tértünk be a Rájába, és a következő zsákmánnyal távoztunk:

• 4 otocinclus
• 15 vörös neon
• 1 üveglazac (egyedül maradt, biztos páratlanul voltak és ő már nem kellett az előző vevőnek)
• 10 izzószemű lazac
• 4 barna corydoras
• 4 szürke foltos corydoras

(Próbáltam új világítást szerezni a 20 litereshez, de csak tető nélküli üvegre való volt. Villanyboltban kell megnéznem.)

vízcsere és néhány kép

A szokásos szűrőtisztítás és 60 literes vízcsere után csináltam pár képet az új objektívvel. Valószínűleg a vastag üvegfal torzítása miatt életlenek, de még majd kísérletezem. A fény is nagyon kevés, szereznem kell valamilyen lámpát.

egy harcsával kevesebb

Pár napja egy corydoras panda pusztult el, a bohókás külsejű fekete-fehér csíkos színváltozatból. A többieknek szerencsére semmi baja, tekintsük természetes fogyásnak.

a képen élő üveglazac látható

Tegnap egy vízbemeríthető vízpumpával felkavartam az aljzatra ülepedett koszt, hogy beletaláljon a szűrőbe. Ezzel a módszerrel a frontüveg tövében kilátszó kavicsokat is könnyedén meg lehet forgatni, így a közéjük telepedett üledék nem csúfítja el a látványt. Van aljzat-leszívó kézikészülékem is, de már jó ideje nem használom, a sűrű növényzet miatt lehetetlen vele elérni a talajt. Az erős vízsugár utat tör magának a levelek között.

Visszatértem a korábbi, kíméletesebb vízcsere-módszerhez: most is előbb a hordót töltöttem meg csapvízzel, és egy nappal később pumpáltam be az akváriumba, miután a klór már kiszellőzött belőle. Néhányszor a hordó kihagyásával közvetlenül az akváriumba engedtem a csapvizet, ami így klórosabb és hidegebb is volt az ideálisnál.

Eközben jó néhány tőben levált levelet szedtem le a felszínről, ezért találomra bedobtam 3 - 3 Sera növénytáp-tablettát és locsoltam a vízbe egy kevés folyékony (vagy ahogy Boriska mondaná: folyadékony) tápot is, a nagyba és a kicsibe is. A tápozással korábban az algásodás miatt hagytam fel, de így nagy ritkán egy picit dobok majd nekik. Na nem mintha nem nőnének.

a Tetra lámpatest halála

A 20 literes garnélásnak a gyári világítása egy 11W-os kompakt fénycső. A halaknak elég fényt ad, de a növények közül csak az árnyéktűrők fejlődtek alatta, ezért egy ideje az akvárium mellé szerelt másik kompakt fénycsővel adtam nekik egy kis világosságot. A pótlámpa felé eső oldalon nőnek is rendesen, a másik oldalon már szinte elfogytak a növények.

A dupla világítás miatt nem is tűnt föl, hogy a gyári fénycső kihunyt. Lehet, hogy már szombaton sem működött, de csak vasárnap vettem észre, amikor az új garnélákat betelepítettem.

Úgy emlékeztem, hogy van valahol cserecsövem, ezért lefeszegettem a burkolatot. Ekkor ért a meglepetés: a négy kis pöcök, ami a búrát tartotta, úgy megkeményedett, hogy a legkisebb érintésre is szétporladt, pedig eredetileg rugalmas alakváltozással kellett volna elengedniük az átlátszó fedelet. A fénycső kivétele után láttam, hogy nem csak a pöckök, hanem az egész lámpatest apró szilánkokra hullott, még jó, hogy a szerelés idejére egy műanyag lappal lefedtem az akváriumot, így a műanyagmorzsa nem a vízbe potyogott, és nem az éhesen rárontó garnélák szájából kellett kifeszegetnem.

Azt talán mondanom sem kell, hogy a Tetra csak oldhatatlan ragasztással képes páramentes (?) szerelvényt beépíteni, így a kapcsolót és a fénycső-meghajtó áramkört ki kellett vágnom a fedélből. Így már a teljes lámpatest cseréje sem járható út, marad a kuka. Kár, pedig meg voltam vele elégedve, jól kitalált cuccnak látszott.

Most marad az oldalsó világítás, amíg ki nem találok valamit.

új garnélák

A vasárnapi Terraplazán késő délután egy szimpatikus, ám a kiállítás fáradalmaitól elcsigázott garnélatenyésztőtől vettünk vagy 30 yellow fire garnélát. Halványsárgák, kicsik és vidámak. Most a 20 literesben szaladgálnak.

Jött még velük három apró süncsiga és hat pöttyös corydoras nemtommi.

elpusztult egy Ancistrus

Az egyik közepes méretű, 8 cm-es hím távozott az örök algamezőkre. Betegnek nem látszott, végelgyengülés  vihette el, vagy talán túl sokan vannak már, és egyre kisebb terület és kevesebb táplálék jut egynek. Bevallom, nem szoktam ellenőrizni, hogy mindegyik rendesen jóllakott-e.

Majd kicsit jobban figyelek.