új garnélák

A vasárnapi Terraplazán késő délután egy szimpatikus, ám a kiállítás fáradalmaitól elcsigázott garnélatenyésztőtől vettünk vagy 30 yellow fire garnélát. Halványsárgák, kicsik és vidámak. Most a 20 literesben szaladgálnak.

Jött még velük három apró süncsiga és hat pöttyös corydoras nemtommi.

amano garnélák a nagymedencében

Békések ugyan, de elég nagyok a halaim, eddig nem akartam melléjük garnélákat telepíteni a 450-esbe, nehogy eledelként végezzék.

A kicsiben laktak eddig halak nélkül, aztán annyira belepte a talajt az alga, hogy erősítésként áttettünk egy Anci-t is. Ez már nagyobb, mint a garnélák, mégsem támadt kedve elfogyasztani őket, békésen megosztoznak a takarításon.

Ezen felbátorodva pénteken délben vettem négy nagyobbacska Amano-t (Caridina multidentata) a nagy akváriumba, reméltem, hogy estig nem lesz bajuk, amíg hazaérek. Aztán persze jól meg is feledkeztem róluk, csak éjfél felé jutott eszembe, hogy ott hevernek az irodában az asztalom mellett. Nem akartam felverni a biztonsági őrt, meg aztán nullától különböző volt a véralkohol-szintem is, ezért csak reggel mentem be értük, remélve, hogy életben találom őket.

Nem volt semmi bajuk. Kertészkedtem kicsit a benti akváriumban is, ha már szombaton bementem, aztán hazaérve beengedtem a garnélákat a halak közé. A felszín közelében a mangrove tetején van egy terebélyes microsorium-bokor, abba tettem őket, ott csak az egészen apró anci-k dolgoznak, a nagyobbak nem jönnek ennyire közel a fényhez.

A császárlazacok rögtön felfigyeltek a jövevényekre, és orrukat közel dugva addig kísérték őket, amíg el nem tűntek a talaj közelében burjánzó echinodorus-dzsungelben. Egyszer-kétszer meg is csipkedték őket, de az Amano-k elképesztő sebességgel képesek kilőni magukat, így félre tudtak ugrani.

Azóta nem láttam őket, remélem, csak bujkálnak valahol.

Cseréltem még 40 liter vizet is a nagyban, meg 50%-ot a kicsiben, és kipucoltam a kicsinek a külső szűrőjét.

újratelepítjük a garnélást

A Terraplaza-ra vártunk egy jó ideje, hogy ott majd egyben, kedvezménnyel beszerzünk mindent, ami a kis 20 literes garnélás akvárium növényesítéséhez szükséges. Táptalaj és jó minőségű, növényekhez való ültető-talaj és néhány alacsony fényigényű, CO2 nélkül is növekedni képes talajtakaró növényre volt szükségünk. A szűrés rendben van, az Eheim 2032 (Ecco Pro 130) elég, az áramlása még sok is, eléggé kavarja a vizet. A világítás nem a legjobb, de a gyári lámpák között még elmegy a fénye, CO2 meg egyelőre nem lesz.

Vettünk egy-egy zsák JBL Aquabasis Plus-t és JBL Manado-t, és pár aprócska növényt. (Külső szűrőt is akartam a 450-esbe, meg egy másik kicsit a céges 50 literesbe, de valahogy kevés volt a felhozatal, alig pár darab volt az amúgy jelentős méretű kiállításon.)

Hétfő este átpakoltuk az Amano-kat és az egy megmaradt Snowball-t a 15 literes szaporítóba, átraktuk az összes növényt, kaptak egy levegős szivacs-szűrőt, hogy átvészeljék a lakhelyük benövényesítését.

A leghosszabb munka a Manado mosása volt, de már rutinosan öblítem le az agyaggolyócskákról a törmeléket. A zsákoknak csak a fele ment bele, a másik fele jó lesz majd a munkahelyi akváriumba, arra is ráfér némi táptalaj. Kicsit emelkedik hátrafelé a talaj, de nem nagyon, és egy lyukacsos szerkezetű nagyobbacska követ is beletettünk. Az erre a célra beszerzett hosszú csipesszel ültettük be a növénykéket, aztán nagyon óvatosan felöltöttük vízzel, hogy ne sodorja el őket a hullámverés. Sajnos, a szűrő beindításáról szó sem lehet, akkora vihart kavar. Meg kell várnunk, amíg a gyökerek behálózzák a talajt, és megkapaszkodnak.

garnélák születtek

A 20-as garnélásban ma reggel Á észrevett néhány egészen aprócska fehér garnélát. Valószínű, hogy annak a snowball-nak az utódai, amit a börzéről már petéivel együtt hoztunk haza.

új növények, Cory-k és garnélák

A budafoki művelődési házban díszhal-börze volt, kimentünk nézelődni, és persze nem üres kézzel távoztunk. Mivel a páncélos harcsák eddig érzéketlennek bizonyultak a tbc-re, ezért csak négy Corydoras melini-t és négy Corydoras axelrodi-t vettünk, kifejlett példányokat.
A túlságosan hosszú szárú, kizárólag a felszín fölött levelet hozó Echinodorus-t kivettük, és a helyére ültettünk néhány tő keskeny levelű növényt, meg pár tő alacsony fűfélét (Lilaeopsis brasiliensis) az előtérbe.
A 9000 Kelvines fénycsőre reflektort szereltünk (gyári Juwel), mert Á számítása szerint nagyon gyenge a megvilágítás, és szeretne sok növényt. A másik cső (6800 K) egyelőre fényvisszaverő nélkül marad, nem szeretnék egyszerre túl nagy fényerő-változást előidézni.

A gyári belső szűrőben az egyik szűrőszivacsot kicseréltem kerámiagolyós Juwel Cirax-ra, és a gyári 1000-es pumpát is lecseréltem egy 1500 l/h teljesítményűre, hogy erősebb legyen az áramlás. A sok növény nagyon megfogja a vizet. (Két Ciraxot vettem, de a másikat majd a következő szűrőtakarításnál teszem be.) Az új szűrőbetét miatt 50 ml Nitrivecet is beöntöttem.

A három Amano garnéla mellé a 20 literesbe 8 Red Cherry-t, 2 tigrist és 4 White Pearl garnélát hoztunk, valamint sok növényt: jávai mohát és egy tenyérnyi Hemianthus-t aljzat-takarónak. Kapott poszter-hátteret is, kinézzen valahogy, de a belső szűrő még sokat ront a látványon.

nőnek a garnélák

A 20 literes, eredetileg karanténnak szánt akváriumba költöztettem a csigaevők mellé 3 amano garnélát (Caridina multidentata). A nagyba nem merem áttenni őket, egyrészt a titokzatos Baktargol nevű szer
ismeretlen hatása miatt, másrészt vannak nagyobb halak, akik esetleg nem a lakótársat, hanem csak a táplálékot látják bennük.
Sera rákkaját kapnak, nagyon mókás, ahogy felkapják és szaladnak vele valami nyugodt helyre.
Ketten már vedlettek is, a képen ott a ledobott páncél. Érdekes, hogy lábakkal és tapogatóval együtt lejön az egész cucc.