támad a lebegő szennyeződés

Tegnap este -- amikor az új kishalat próbáltam fényképezni -- vettem észre, hogy a víz tele van apró lebegő barna pelyhekkel. Olyan, mint miután az 1000-es vízpumpát lefelé irányítva felkavarom az aljzatra leülepedett barnás szmötyit, hogy növeljem a szűrőbe jutásának valószínűségét, de most semmi felkavarót nem csináltunk.

váratlan szaporulat

A nagyban a beindítása óta eltelt közel három év alatt csak az ancik szaporodtak. A pontylazacok ívása számára kedvezőtlenül kemény vízben nem is számítottunk rá, meg aztán a sok páncélos harcsa alapos takarító munkát végez az aljzaton ahhoz, hogy a szabadon ikrázók, de akár a levélre ikrázók számára is nullára csökkentse a szaporodás esélyét. Az anciknak ott az üreges mangrove, oda mást nem engednek be.

Nemrég az új növényekkel betettünk egy kétökölnyi jávai mohát. Ezt sokan használják arra, hogy a lesüllyedő ikrákat elrejtse, megvédje a kifejlett példányok éhes szája elől, ezért a szaporítómedencékben gyakran előfordul. Mi is ezért vettük, de csak arra az időre tettük be a 450-esbe, amíg a külön 30 literes szaporító-akváriumot be nem indítjuk. Nem is számítottunk rá, hogy már itt is elősegíti az ikrák és az ivadékok túlélését, pedig így történt.

Tegnap reggel Ági észrevett a jávai moha környékén egy kb. 1 cm-es ivadékot, amelyről egyelőre nehéz megállapítani, hogy kinek a gyereke, de a viselkedése alapján leginkább a császárlazacokhoz hasonlít. Reméljük, túléli azt az időszakot, amíg még zsákmány-méretű.

a lény

A garnélák akváriumában egészen apró, kb. 0,1 milliméteres élőlények úszkálnak hihetetlen sebességgel pattogva. Csináltam néhány képet az egyikről, hátha van valakinek ötlete, hogy mi lehet. A képek mikroszkóppal készültek, a lények szabad szemmel alig látható méretűek.

egy vörösneon

Image via Wikipedia

A neonok eddig észrevétlenül (és szerencsére nagyon lassan) fogytak, annyira kicsik. Most a belső szűrő bemeneti nyílásánál láttam meg egyet fennakadva.

elfogynak a vörösszemű lazacok

Image via Wikipedia

Már csak ketten maradtak, de azok is betegek. Szinte teljesen szémállott a szájuk, és az egyiken mintha a darakór jeleit láttam volna. Az egyiket sikerült kifognom, de a másik, a súlyosabb eset nagyon rejtőzik a növényzetben.

A garnélák az új szűrővel remekül bírták a pár napos egyedüllétet. Még csak éhesek sem voltak különösebben.